Igen, erről a blogról van szó. Habár már több hónapja szerkesztem, a napi látogatók száma még mindig nulla vagy egy. Egyedül január 28-án és 29-én ugrott fel a látogatottság tíz főre, mivel akkor fordítottam le Chet Zar bio-ját, akivel aztán levelet is váltottam. Bizonyára az ő ismerősei néztek rá a blogra.

Egyébként meg kell hogy mondjam, a legkevésbé sem zavar, hogy szinte senki nem olvassa a blogot. Régebben az ilyen jellegű videókat ismerőseimnek, barátaimnak mutattam meg - mert az élmény úgy az igazi, ha megoszthatod valakivel - de nem értették meg. Nem érezték át.

Ezért döntöttem úgy, hogy inkább egy blogba gyűjtöm össze ezeket, magamnak, a jövőnek, és annak akit érdekel. Nem is mutattam még talán senkinek ezt a blogot.

Emlékszem mennyit böngésztem az internetet, hogy találjak egy ilyen blogot. Mennyire örültem volna neki, de nem. Megtehetném, hogy reklámozom a blogot, de nem teszem. Maradjon ez így elrejtve, találja meg csak az, aki igazán keresi. Inkább legyen csupán tíz olvasóm, aki hasonlóan érez a képek, a videók láttán, a zenék hallatán, mint én, minthogy százak olvassanak, akik nem értenek. Akik nem értik.